Jól indul az év. Édesapám nekem adta apai nagyapám, id. Vas Károly féltve őrzött negatívjait. Ez számomra hatalmas dolog főleg így, hogy a szakmában találtam meg önmagam. Leírhatatlan az érzés!

A legcsodálatosabb az egészben, hogy a nagyjából 100 tekercsből álló gyűjtemény mellett a jegyzetei is előkerültek, melyek pontosan leírnak minden fontos tudnivalót a negatívokról. Ezekből megtudhatjuk azt is, hogy hol, mikor, melyik géppel készültek, sőt néhol még F értékeket és záridő információkat is fellelhetünk. A tekercsek, melyek durván 30 évet ölelnek fel 1954-től az 1980-as évek végéig, elnevezései adnak igazi ízt és hitelességet az egésznek, mint az "Emi, Karcsi és a demizson a motoron", vagy az "Emike és náthás édesanyja a Stefánián" című sorozatok. A felvételek témája főleg családi események, utazások, de találunk több szocio, természet, táj, portré és épület fotót is. Elég fiatal voltam amikor meghalt, így viszonylag kevés emlékem van róla, de azt gondolom kívánni sem tudnék jobbat annál minthogy a képein, látásmódján és saját kezével írt jegyzetein keresztül ismerhetem meg őt igazán.

A következő 4-6 hónapban szeretném digitalizálni a teljes anyagot. Esténként elvonulni és elveszni benne. Első körben szeretném kidolgozni a workflow-t ami mentén tudok majd haladni. Sokkal inkább érdekel maga a folyamat, mint a végeredmény. Persze az is fontos és jelentős lesz, de egyelőre fejben ott még nem tartok, hogy tudjam mi lesz a sorsa az elkészült anyagnak. Egy részét szeretném a Fortepan-nak adományozni, illetve terveim között szerepel néhány fotókönyv összeállítása is családtagjaim részére, hogy egy könnyen fogyasztható formátumban is elérhető legyen a Tata hagyatéka. A tudat, hogy 50-60 éves, általa befűzött és előhívott negatívokkal dolgozom elképesztően izgalmas. Éppen ezért szigorúan manuális módon fogom a negatívokat "szkennelni". Egy átvilágító LED panel segítségével lefotózom a felvételeket (igen, egyesével!), majd Lightroomban történik az utómunka további része. Így lesz esélyem minden fotót saját szememmel is látni és a jegyzetekkel összeegyeztetni. Csodálatos, nem?

A későbbiekben fogok hozni még képeket nagyapától, Instagram oldalamon pedig a munka folyamatait, kulisszatitkait igyekszem megmutatni Sztorikban. Tartsatok velem, ismerjük meg együtt ki volt az én nagyapám, idősebb Vas Károly!

"Csak az hal meg, akit elfelejtenek."

Maurice Maeterlinck